26. fejezet

Nos először is. Most hozok egy kis statisztikai adatot.
Már több mint 5000 megtekintés van a blogon. Ennek örülök..:) 10 rendszeres olvasó..:D
Viszont azon szomorú voltam, hogy csak 3 komi jött össze. Pedig 10-et kértem, így még a blog nem olyan jó mint szeretném. Szóval most 7 komi 7 tetszik után kövi:))



Majd erőltetett mosollyal az arcomon beszélgettem el Edinával és a többiekkel a délelőttöt.

Délutánra igazából nem volt program, úgyhogy felhívtam magamhoz Harryt, hogy beszéljük meg a dolgokat.
Persze Liam és Edina rosszallóan néztek de most per pillanat nem érdekelt. Tisztáznom kellett Harryvel az érzéseimet. 
-Harry azért hívtalak ide-kezdtem miután felértünk a szobámba és leültünk az ágyra.-hogy...na szóval gondolkoztam. És kezdem azt érezni, hogy amit Liam iránt érzek..az már nem szerelem. Csak szimpla barátság.
-Értem.-láttam rajta hogy nem érti hogy ezt miért vele beszélem meg. Kicsit zavartnak tűnt.
-És ez azért van...-drámai szünetet tartottam.-mert őrületesen beléd szerettem.
Lesütöttem a szemem, és olyan vörös lettem mint a rák. Majd lassan, bátortalanul felnéztem Harryre. Ő megmerevedve ült, akár egy szobor. Megdermedt arca fal fehér volt. 
-Harry..Harry figyelsz egyáltalán?-kérdeztem aggódva.
-Persze...csak ezt nem bírom elhinni.-suttogta.-És mióta?
-Igazából akkor, amikor megcsókoltál, meg amikor így elbeszélgettünk. És most be kell valljam, nagyon rossz érzés fogott el amikor megcsókoltad Edinát..
Lehajtott fejjel vártam a reakciót.
-Vivi..én is így érzek. De ezt már tudtad.-vallotta be és elég őszintének tűnt.
-Na és Edina?-kérdeztem meglepetten.
-Hát nem tudom..Én is ugyanazt érzem iránta amit te Liam iránt.
Én nem mertem mosolyogni, mert az túl feltűnő lett volna.
Csak ültünk ott, mindketten gondolkoztunk. 
-Harry.-fordultam hirtelen felé, de mivel ő is erre fordult az ajkaink alig 1 centire voltak egymástól.
Harry két keze közé vette az arcomat lehunyta a szemét. Én is így tettem. És...megcsókolt. Hihetetlen boldog voltam. A pillangók a gyomromban életre keltek. A szívem hevesen vert. És az utóbbi időben Liam iránt nem éreztem ilyet. Furcsa. 10 percig csak csókoltuk egymást. Nagyon élveztük.

*Liam szemszöge*

Vivi és Harry nagyon régóta vannak fennt. Nem tetszik ez nekem. El is indultam, hogy megnézzem mit csinálnak már. Tudom a hallgatózás/leskelődés nem szép dolog, de fúrta az oldalam a kíváncsiság. Ezért csak lassan, halkan lépkedtem nehogy észre vegyenek. Amikor felértem Vivi szobája elé, bekukucskáltam a kulcslyukon. És abban a pillanatban úgy éreztem, 1000 kés szúr hasba. Vivi és Harry csókolóztak. És milyen boldogok voltak. Egy könnycsepp folyt le az arcomon, majd lesiettem a lépcsőn. Minden az én hibám..Ha nem vagyok olyan Vivivel, és nem hagyom itt, akkor nem csókolózik Harryvel és nem szeret belé. Nem hittem el.
Leértem a nappaliba gyorsan letöröltem a szememről a könnyeket úgy téve mintha nagyon viszketne a szemem és megdörzsölném. Majd a fájdalmamat egy nagy mosoly mögé rejtettem. Hát nem igazán jött össze a mosoly..
-Mi a baj Liam?-kérdezte Bia.
-Semmi..
-De látjuk rajtad.-kezdte Edina is.
-Tényleg nincs semmi...baj.-de nem bírtam tovább, így beszaladtam a fürdőbe magamra csuktam az ajtót. Akkora egy gyökér vagyok.
Lépteket hallottam az emeletről, így gyorsan visszasiettem a nappaliba.

*Vivi szemszöge*

Harryvel indultunk le a lépcsőn és láttam hogy Liam akkor rohan ki a mosdóból, és egy könnycseppet hullajt. És csak remélni tudtam, hogy nem látott meg minket.
Magamban gondoltam, hogy most biztos egy ribancnak tart..De ha igazán szeret megérti. Én félrehívtam Liamet, ő Edinát.
Liammel felmentünk a szobába és én rögtön belekezdtem.
-Figyelj Liam. Először is bocsánatot kérek..
-Vivi tudom...Harryt szereted.-mondta szomorúan, fejét lehajtva.
-Mi? Honnan tudod?-megijedtem..Akkor mégis csak meglátott.
-Láttalak titeket...Tudom nem szép dolog kiváncsiskodni de muszáj volt hogy tudjam..És nem haragszom..Már nem volt fényes jövője a kapcsolatunknak.
-Hát ez igaz..Akkor rontottuk el, amikor összevesztünk..akkor nagyon megsebeztél belül.
-Tudom.-mondta és egy könnycsepp folyt ki a szeméből.
Én csak megöleltem és sajnálkozó tekintettel néztem rá.
-Akkor barátok?-egy erőltetett mosolyt csempészett az arcára.
-Barátok.-suttogtam.

*Harry szemszöge*

Felmentünk Edinával a szobába és én rögtön belekezdtem.
-Hallgass meg kélek végig..És ne szaladj el. Megígéred?
-Meg.-mondta, de tekintete ijedt volt.
-Nos..én szeretem Vivit..jobban mint egy barátot. És ez már köztünk nincs meg..Már nem érzek..semmit. Bocsáss meg.-hajtottam le a fejem.
Edina szemébe könnyek gyűltek, és patakként folytak végig az arcán. Szörnyű látvány volt, de ezen túl kellett esnünk.
Megöleltem, és a fülébe suttogtam.
-Akkor barátok?
-Barátok.-ismételte szomorúan.
Majd lementünk a többiekhez.

*Vivi szemszöge*

Amikor Liammel leértünk, már Harryék lent voltak.
Harryvel lesütöttük a szemünket. Kínos volt ez most nekünk.
-Na és ez most mi volt?-kérdezte Niall.
-Hát..én szakítottam Liammel.-hajtottam le a fejem, mert 6 döbbent tekintetet éreztem magamon.
-Én pedig Edinával.-szólalt meg Harry.
A 6 döbbent tekintet most pedig rá irányult.
-És..miért?-kérdezte Bia.
-Hát mert..-kezdtem bele.-Harryvel szeretjük egymást.
A többiek most ég jobban ledöbbentek és Kriszta szólalt meg.
-Úgy érted..hogy úgy?
-Igen.-válaszolt helyettem Harry.
Miután ezt megvitattuk, mi elmentünk Harryvel sétálni.
Nem mentünk még kézen fogva, mert akkor az újság írók és paparazzik rögtön elkezdik kavarni a szart.
-Na és mikor lesz koncertetek?
-Holnap után.-válaszolt kedvesen.
Elmentünk egy kis tisztára, egy olyan helyre ahol senki nem lát. Leültünk a fűbe és beszélgetni kezdtünk.
-Na akkor mi legyen kettőnkkel?-kérdeztem.
Harry közelebb csusszant hozzám, és a fülembe suttogott.
-Egyenlőre csak nagyon jó barátok. Ne vágjunk bele rögtön egy kapcsolatba, hiszen most ért véget mindkettőnknek az előző.-kacsintott, és rám mosolygott.
Istenem olyan édes mosolya van.
-Rendben. Igazad van.
Harry szorosan magához ölelt, és így ültünk 10 percig. 
Nem mertem neki azt mondani hogy "szeretlek", mert még korai lett volna.
Már esteledett, mi pedig ölelkezve néztük a naplementét.
Majd mikor már teljesen besötétedett, jobbnak láttuk ha hazamegyünk.
Mindenki a nappaliba ült, és valami filmet néztek. Harry csatlakozott hozzájuk, én viszont elmentem zuhanyozni, majd aludni.



Reggel arra keltem hogy valaki átölel. Odanéztem és Harry volt az.
Olyan édesen szuszogott mellettem.
-Harry. Harry ébredj már.-rázogattam óvatosan.
-Mi az?-kérdezte kómásan.
-Nem szabad itt lenned. Meglátnak.-suttogtam.
Harry kelletlenül ugyan, de feltápászkodott, és kiment az ajtón, át az ő szobájába.
De vajon hol aludt Liam és Edina.
Felöltöztem, és levánszorogtam a nappaliba. Hát megkaptam a választ az előző kérdésemre. A nappaliban aludtak.
Lementem, és csináltam egy szendvicset, kávét és visszamentem a szobába. 
Amikor megreggeliztem, bekopogtam Harryhez. Nem bírtam ki, hogy ne menjek be hozzá.
-Gyere.-suttogta.
Beléptem, és rögtön Harry ölébe vetettem magam.
Harry csak mosolygott, és megölelt.
-Na mivan még is szeretsz?-vigyorogtam.
-Én eddig is szerettelek.-mosolygott vissza és megpuszilta a homlokom.
-Akkor most mivan?-pirultam el.
-Még semmi. Várjuk a megfelelő alkalmat.
-Hahh..oké.-próbáltam mosolyogni, de nem nagyon sikerült.
Harry ezt látta, és csak mosolygott.
-Nyugii. Csak..hagy teljen el egy kis idő.-kacsintott rám.
-Oké.-mosolyogtam.