22. fejezet. Beszélgetés

De jó. 3 személyt is elvesztek. Liamet, Edinát és Harryt is..szörnyű vagyok..

Gyorsan Harry Után mentem, de egyenlőre nem találtam sehol.
-Hol van Harry?-mentem a többiekhez.
-Nem tudjuk. Miért?-kérdezték.
-Csak beszélnem kell vele.
Elviharzottam és végül a szobájából hallottam hangokat ezért bekopogtam.
-Kiaz?-kérdezte szomorúan.
-Vivi. Bejöhetek?
-Hát...gyere.-adta a halk választ.
Én bementem és leültem mellé.
-Mióta...érzel irántam többet?-nyögtem.
-Hát már elég régóta. Csak titkoltam..
-És miért nem mondtad el?-faggattam tovább.
-Féltem.
-Mitől?
-Attól hogy nem szeretsz viszont. És ez így is van.-mondta csüggedten.
Én erre nem tudtam mit mondani.
-Liam szakított velem.-suttogtam.
-Tudom...és ez mind az én hibám.-láttam hogy egy könnycsepp gördül a szeméből.
Nekem is potyogtak a könnyeim. Majd olyat tettem, amire nem számítottam sem én sem Harry. Belevetettem magam az ölébe, és mellkasába fojtottam a sírást, ő pedig simogatta a hátamat. Jó is lett volna ez így ha nem nyit be Bia, Niall, és Petra.
Én olyan gyorsan ugrottam ki Harry öléből hogy bevertem a fejem az ágyba..
-Bazdmeg.-suttogtam.
-Ti meg mit csináltok?-kérdezte Bia még mindig kővé dermedve az ajtóban.
-Semmit.-vágtuk rá egyszerre.
Ők gyorsan kihátráltak, mi meg megint ketten maradtunk.
Én szembe fordultam vele, ő pedig elkezdte a bókolást..
-Olyan szép szemed van.
Én persze zavarba jöttem és csak hebegni habogni tudtam.
-N..neked is.-mosolyodtam el. Ő is ezt tette.
Nagyon sokat beszélgettem, rengeteg mindent megtudtam róla, a családjáról, és ő is rólam. Én meg lassan kezdtem rájönni, hogy sokkal jobban tudna szeretni mint Liam.
És akkor megtörtént....Az arcunk közeledni kezdett egymáshoz, és a végén összetapadtak az ajkaink. Hmm..de jól csókolt. 5 perc után elpirulva váltunk el egymástól.

* 1 hét múlva *
Kint volt mindenki a nappaliban amikor hirtelen beállított Liam, de nem egyedül. Mellette volt.....egy lány.
Hát én azt hittem ott jön rám a sírás, hogy talált már is valakit. De én is visszavágtam, hiszen ő szúrta el a kapcsolatunkat. Beleültem Harry ölébe és megöleltem. Liam csak úgy nézett, de még a többiek is mert nem mondtuk el nekik ami köztünk történt.
Liam döbbenten odajött hozzánk, és bemutatta a csajt.
-Emberek ő itt Anne Knight. Nekem is anyáék mutatták be, mert kiderült hogy ő az eltitkolt uncsim. Vagyis most már nem eltitkolt.
-Sziasztok.-köszönt kedvesen a lány.
Hát én azt hittem ott süllyedek el szégyenemben. Tehát nem csalt meg. 
1 órát beszélgettünk, majd Anne-nek mennie kellett. Liam kikísérte, majd visszajött.
-Vivi beszélhetnénk?-kérdezte mostmár kissé mérgesebben.
-Persze.-úgy cincogtam mint egy egér, legszívesebben azt kívántam volna akkor hogy nyeljen el a föld.
Felmentünk a szobába és leültünk az ágyra.
-Miért tetted ezt? Miért csaltál meg?-hát még ő kérdi?
-Te hagytál ott és szakítottál velem. Ezek után ne csodálkozz. Most tuti egy hülye libának tartasz, de nem vagyok az. Ezt te nem érted. Először tényleg nem volt semmi. Akkor hagytál ott. 
-De...ahj..eldönthetnéd hogy mit akarsz.

Tudom hogy ez rövid feji lett, ne haragudjatok de nem volt most többre időm:) 6komi 6 tetszik után kövii:D