35. fejezet

-Én..-kezdett bele. Hangja komoly lett.-Hát nekem már van valakim.
-Micsoda?-államat a földről kellett felkaparnom, és könnyeim patakként folytak le az arcomon. Ezernyi kérdés kavargott bennem. Miért? Én nem voltam jó? Ott csesztem el, hogy elhagytam? Egy barom vagyok. Miért én?
-Csak hülyültem.-nevetett.
-Mivan?-olyan mérges lettem.
-Nincs barátnőm..vagyis még.
-Miért tetszik valaki?-titkon reménykedtem hogy még mindig engem szeret.
-Aha.-láttam hogy elvörösödik.
-De kicsoda?-nyaggattam
Lassan odahajolt hozzám, és gyengéden megcsókolt.
-Ez válasz volt a kérdésedre?-kérdezte.
-Igen.-megöleltem.-Szeretlek Harry. Nagyon.
-Én is szeretlek. És sajnálom az Emily-s ügyet.-hajtotta le a fejét.
-Semmi baj. Ez legalább megerősítette bennem azt, hogy nem bírok nélküled élni.-mosolyogtam.
-Akkor most hivatalosan is megkérdezem.-közben felállt az ágyról, felkapcsolta az éjjeli lámpát, és a bőröndjében kutakodni kezdett. Majd elővett egy piros kis dobozt. Én felültem, ő pedig letérdelt elém, és én éreztem hogy sírni fogok.
-I've tried playing it cool, (Próbáltam a menőt játszani)
Girl when I'm looking at you (De mikor rád nézek)
I can never be brave (Sose leszek bátor)
Cause you make my heart race (Mert tőled hevesebben ver a szívem)
Shot me out of the sky (Lőj ki az égbe)
You're my kryptonite (Te vagy a kriptonitom)
You keep making me weak (Gyengévé teszel)
Yeah frozen and can't breathe (Lefagyok és nem lélegzem)
Some things gotta get loud (Valamit adnod kéne)
Cause I'm dying just to make you see (Mert meghalok, hogy lásd.)
That I need you here with me (Szükségem van rá, hogy itt legyél velem)
'Cause you've got that one thing(Mert benned meg van az a dolog)
-Meg akarlak kérni, hogy légy a barátnőm újra.-fejezte be ezzel.
Sírva fakadtam, semmit nem tudtam mondani.
-Persze..leszek. Szeretlek.-suttogtam.

*Másnap*

Reggel fantasztikusan ébredtem, és örültem hogy végre minden rendben van velünk.
Remélem Niallék is kibékülnek.
És a kibékülésükben egyre biztosabb voltam amikor kézen fogva jöttek le a konyhába.
-Jóreggelt.-ásítoztak.
-Jóreggelt.-mosolyogtam.
Miután mindenki felkelt, elhatároztuk, hogy akkor még ma visszamegyünk a Londoni házba.
Megbeszéltük Biával a szülőkkel is, és miután nagy nehezen beleegyezésüket adták, Bia elment összepakolni, hiszen a fiúknak minden cuccuk össze volt pakolva, meg nekem is mivel én ki se pakoltam a bőröndömből.
Harry addig nézett repülőt, ami 13:00-kor indult is.
Miután felöltöztünk elkészültünk,  fél 12 körül volt, úgyhogy kiindultunk a reptérre, de előtte rávettem a srácokat hogy nézzünk be az én szüleimhez is.
A reptér tőlünk úgy is csak 10 perc.
-Sziasztok.-léptem be nagy örömmel a házba nyakamon a barátnőmmel és 5 fiúval.
-Sziasztok.-köszöntek az őseim, és anya mindenkit megölelt, apa pedig kezet fogott a fiúkkal.
-Na megint nem látunk sokáig.-lett szomorú apa hangja.-Vigyázzatok magatokra.
-Rendben.-mosolyogtam és megöleltem őket.
-Na és öhm..tudom kicsit kínos téma, de Vivi. Akkor melyik is a barátod vagy a volt barátod vagy mit tudom én ki?-egy kicsit kínos volt ez a téma, hiszen nem biztos hogy ezután minden olyan simán fog menni.
-Én vagyok.-lépett elő bátortalanul Harry.
-Hm. Szóval te.-tette a vállára apu a kezét. Kicsit vicces látvány volt.
-Igen.-Harry láthatólag nagyon kellemetlenül érezte magát.
-De már..mindent megbeszéltünk Vivivel és ezentúl vigyázok rá. Mert mindennél jobban szeretem.-mosolygott Harry.
-Ajánlom is.
A többiek tátott szájjal nézték, igen ők még nem tudták, hogy akkor mi most újra együtt vagyunk.
Hamarosan indult a repülőnk, ezért elbúcsúztunk, és elindultunk a reptér felé. A repülőtéren még vártunk egy kicsit, majd megérkezett a légijármű és mi felszállhattunk rá.
Az utazás csendben telt, szinte mindenki bealudt, és a hangosbemondó hangjára keltünk fel, hogy hamarosan leszállunk.
-Helló London.-vigyorgott Louis amikor leszálltunk a repülőről.
Fogtunk egy taxit, és a One Direction rezidenciára mentünk. De régen voltam már itt. 
Örülök, hogy végre minden visszatért a rendes kerékvágásba. És most mindenki boldog.
Amikor benyitottunk a házba, a csajok visítozva ugrottak a nyakunkba.
Jó volt őket is újra látni, igaz hogy csak pár napra mentem haza.
Estefelé filmet néztünk. Egy jó kis összebújós horrorfilmet.
A Paranormal Activity-t néztük 2 nagy tál popcorn kíséretében.
-Ne..ne menj be oda.-visított Niall és a feje elé kapta a párnát, amit egész film alatt a kezében szorongatott.
-Asszem nem fogok tudni aludni. Milesz ha engem is felrángat valami szellem a hajamnál fogva?-ijedezett Harry.-Mi lesz akkor a göndör fürtjeimmel?
-Akkor majd szépen kitépi az összes hajad, és kopasz leszel.-röhögtem.
-Ááá...-visított.
Sokat röhögtünk és sikítoztunk a film alatt, majd mivel már mindenki aludt befele, ezért kikapcsoltuk a tv-t és mindenki ott ahol volt, elaludtunk. Én Harryvel a földön 2 párnán, és egy takarón, Zayn és Kriszta a kanapén, a többiek is szétszóródva a földön, csak Petra és Louis nem voltak egymással. Kicsit furcsák mostanában. Na de majd holnap. Harry átkarolt, és én mosolyogva aludtam el.
Mi lenne velem nélküle?