30. fejezet

Estefelé elindultunk hazafelé, és amikor benyitottunk a házba, nem hittem a szememnek...

Egy gyönyörű, gyertyákkal megvilágított szépen megterített asztal tárult a szemem elé.
-Harry..ez a te műved?-csodálkoztam.
-Talán.-húzta 1000 wattos mosolyra a száját.
-Imádlak.-ugrottam a nyakába.
-Én is.-nevetett.
-Hölgyem,-tessékelt előre, és húzta ki nekem a széket.
Én csak elmosolyodtam.
És akkor jött Bia és hozott egy tálcán kaját.
Én nem bírtam röhögés nélkül, úgyhogy a kezem a szám elé tettem és úgy röhögtem.
Bia csak egy "haha nagyon vicces" fejet vágott, lerakta a kaját és elment.
Még mindig mosolyogtam ezen az egészen, és el sem hittem hogy egy ilyen tökéletes pasi az enyém. Vagyis először csak azt hittem.
Megcsörrent Harry telefonja, de ő ügyet sem vetett rá.
-Vedd már fel.-szóltam rá.
-Hallo. Szia Emily.-szólt bele Harry miután felvette.
Könnyek gyűltek a szemembe és el akartam menni, ha Harry vissza nem húz.
-Oké. Persze. Nem. Szia.-beszélt Harry, miközben a karomat fogta.
-Mi ez már Harry?-vontam kérdőre, és kitéptem karomat az övéből.
-Meg tudom ma...
-Nem érdekel a magyarázatod. Egy bunkó paraszt vagy..-szavaim nagyon megbántották őt, de most nem tudtam mit tenni.
Felrohantam a szobába, és becsaptam az ajtót, neki dőltem, és lecsúsztam ülő helyzetbe.
-Vivi engedj be.-dörömbölt Harry az ajtómon.
Nem szóltam vissza, ezért Harry elkezdte tolni az ajtót, és mivel nem voltam elég erős, eltolt az ajtóval együtt.
-Mi van?-kérdeztem flegmán.
-Értsd már meg, hogy nincs semmi köztem és Emily között.
-Hát hogyne...csak nem tudom mi van abban a pirított ribancban ami bennem nincs.-hajtottam le a fejem.
-Benned sokkal több van.-jött oda hozzám Harry, és megakart csókolni, de eltoltam.
-Most nem..-elutasítottam, de titokban nagyon is vágytam arra, hogy megöleljen, vagy megcsókoljon.
Harry szótlanul kiment, az ajtót pedig erősen becsapta maga után.

*Harry szemszöge*

(Indítsátok be most ezt a zenét : http://www.youtube.com/watch?v=PPY6i5nQCMM´)

Nem igaz..Én mindig mindent elbaszok. Vivi haragszik, el lett cseszve a "tökéletes nap" mindez Emily miatt.
Szomorúan leslattyogtam a nappaliba, amit Edina és Liam is észrevett, mert éppen Tv-t néztek összebújva..
Beléptem a konyhába..ott Zayn és Kriszta csókolóztak..
Kimentem egy kis friss levegőt szívni, ott Bia és Niall beszélgettek.
Ilyen nincs. Ez nem velem történik.
Gyors léptekkel visszamentem a házba, és úgy döntöttem, lezuhanyozok, így a fürdő felé vettem az irányt. Kinyitottam az ajtót, Petra és Louis csókolóztak éppen, úgyhogy rögtön be is csaptam.
Férfias, nem férfias, elkezdtek potyogni a könnyeim. Igazából Emily csak azért hívott hogy bocsánatot kért a maiért, és megkérdezte h nem haragszok-e. Vivi persze félreértette..
De nem fogom feladni kettőnket.
Felmentem a szoba elé és mivel kulcsra volt zárva az ajtó, elkezdtem énekelni csak is neki. Tiszta szívemből, és reméltem, hogy így már hisz nekem. De megpróbáltam. Nagy levegőt vettem és elkezdtem.

*Vivi szemszöge*

Egyszer csak egy halk hangra lettem figyelmes, így az ajtóhoz settenkedtem és Harryt hallottam. 
-...I won't give up on us
  Even if the skies get rough
 I'm giving you all my love
 I'm still looking up..
Kinyitottam az ajtót.
-Harry...te azt hitted, hogy idejössz, énekelsz, és én rögtön a nyakadba ugrok és megbocsájtok?-kérdeztem.
-Hát...igen-vakarta meg a fejét.
-Rosszul hitted. Így nincs elrendezve semmi.
-Sajnálom..-hajtotta le a fejét.
Talán egy kicsit igazságtalan voltam vele. Rögtön meg is bántam azokat a szavakat.
Megöleltem Harryt jó szorosan, és a fülébe suttogtam.
-Szeretlek. És én sajnálom.
-Neked nem kell sajnálnod.-remegett meg a hangja.-Én is szeretlek.
-Na akkor lemegyünk?-mosolyogtam.
-Hova?
-Hát a kis meglepi vacsidhoz:P
-Ja persze.-mosolyodott el.
A kaja nagyon finom volt, és evés közben megint megcsörrent Harry telefonja, de elhatároztam, hogyha megint az a pirított ribanc eltöröm azt a telefont. Lélegzetvisszafojtva vártam, hogy Harry hogy szól bele.
-Á szia Paul.-szólt bele Harry. Egy hatalmas kő esett le a szívemről.
Harry 10 percig beszélgetett majd lerakta.
-Na miaz?-érdeklődtem.
-Áh csak annyi hogy holnap koncertezünk.
Kicsit hangosan fújhattam ki a levegőt mert Harry értetlenül nézett rám.
-Ah csak annyi hogy azt hittem már megint az az Emily..
-Emiatt ne aggódj. Ha ő hívna ki is nyomnám a telót.
Elmentünk zuhanyozni, majd aludni.